A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) vizsgálata véget ért, és az Integritás Hatóság bejelentette, hogy feljelentést tesz bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, pénzmosás, hanyag kezelés és versenyt korlátozó megállapodás miatt. A vizsgálat során két uniós támogatású projekt esetében összesen 10,2 milliárd forintnyi túlárazást állapítottak meg, ami súlyosan érinti a rászorulókat.
A vizsgálat eredményei
Az Integritás Hatóság hétfőn kiadott közleménye szerint az RSZTOP keretében végrehajtott projektek közül az egyik, a Halker Kft. által vezetett konzorcium 70 százalékkal, bruttó 7,6 milliárd forinttal túlárazta a költségeket.
A másik érintett projekt, amelyet a Káta-Mill Plusz Kft. irányított, 37 százalékos, bruttó 2,6 milliárd forintos túlárazással valósult meg.
A hatóság értékelése szerint ezek a cégek felelősek azért, hogy a rászorulók 38 százalékkal, azaz 1,4 millió csomaggal kevesebb élelmiszert kaptak, mint amennyi rendelkezésre állt volna.
Az elmúlt évek felelőtlen gazdálkodása miatt a várható 3,7 millió csomag helyett csupán 2,3 milliót osztottak ki.
Pofátlan túlárazás
A túlárazás mértékét jól szemlélteti, hogy az élelmiszercsomagokban szereplő 1 kilogrammos kristálycukrot az SZGYF a KSH által mért bruttó fogyasztói árak közel ötszöröséért vásárolta meg. Míg a
cukor átlagos bruttó fogyasztói ára 2017-ben 266 forint volt, a beszerzési ár 960 forintra rúgott.
Az árak azóta tovább emelkedtek, hiszen 2022-re a kilogrammos kristálycukor ára 1036 forintra nőtt, miközben az átlagos bruttó ár 262 forint volt.
A Hatóság fellépése
Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke hangsúlyozta, hogy az intézmény megfelelő jogkörökkel rendelkezik az ilyen ügyek feltárására és az eljárások végigvitelére.
„Joggal vonja maga után az egész társadalom felháborodását, hogy ezekben a visszaélésekben szerepet játszó emberek a legkiszolgáltatottabbakon nyerészkedtek” – mondta.
A vizsgálat rávilágít arra, hogy a hatalommal való visszaélés és a korrupció a legnagyobb mértékben a rászorulókat sújtja. Az ügy ékes példája annak, hogy a társadalom legvédtelenebb tagjait, így az időseket és a szegényeket, a legnagyobb mértékben károsítják meg a visszaélések.
Következmények és jövőbeli lépések
Bár a feljelentés megtörtént, a kérdés továbbra is nyitott: vajon a felelősök valóban felelősségre vonhatók lesznek-e, és az ellopott pénz visszaszerezhető-e?
A hatóság elnöke hangsúlyozta, hogy bár az Integritás Hatóság célja a bűnösök felelősségre vonása és a pénz visszaszerzése, az ilyen ügyek sokszor elhúzódnak, és az elkövetők büntetlenül megússzák a következményeket.
Az ügy fejleményei figyelmet érdemelnek, és a társadalom joggal várja el, hogy a hatóságok hatékonyan fellépjenek a hasonló visszaélések ellen, biztosítva, hogy a jövőben ne történhessenek ilyen pofátlan csalások a rászorulók kárára.