A szakma alapítója

1957-ben csatlakozott a Malévhoz, ahol gyorsan felismerte a légiutas-kísérők képzésének fontosságát. Ő dolgozta ki az első oktatási anyagokat, és ő irányította a kezdő stewardessek képzését. Karrierje során nemcsak szakmai tudását adta át, hanem a Malév arculatát is meghatározta, minden helyzetben a legmagasabb színvonalat képviselve.

Az Aeropark, Közép-Európa vezető repülőmúzeuma is megemlékezett róla: „Gerőfi Sándorné Ibolya a magyar légi közlekedés hőskorának szimbóluma volt. Nemcsak a szakma alapjait fektette le, hanem generációkat inspirált, akik tovább vitték az általa teremtett értékeket.”

Karrier és örökség

Gerőfi Sándorné Ibolya pályafutása az 1980-as évekig tartott. Az ő irányítása alatt a Malév stewardessei világszínvonalú képzést kaptak, miközben mindig szem előtt tartotta az utasok és a vállalat iránti tiszteletet. Az ő személyisége, megjelenése és kulturált beszéde példaként szolgált a fiatalabb generációknak.

Nyugdíjba vonulása után sem szakadt el a szakmától. Tanítványai pályafutását figyelemmel kísérte, és emlékkönyvet vezetett, amelyben dokumentálta a fiatalabb generációk sikereit és fejlődését.

Cserhalmi Imre, a „Ki fog repülni?” című könyv szerzője így emlékezik meg róla:„Gerőfiné Ibolya egész magatartásával, megjelenésével, hallatlan kulturált beszédével percnyi kétséget sem hagyott afelől, hogy mindig magas színvonalon képviselte a vállalatot. Tőle rosszat nem tanulhattak az ifjabb generációk, csak a legjobbat.”

„A magyar polgári repülés első felvonása”

Egy korábbi interjúban Gerőfi Sándorné így fogalmazott:„Amikor a Malévhoz kerültem, mindössze ketten voltunk stewardessek. Amit én itt végigéltem, az volt a magyar polgári repülés nagy első felvonása. Hiszem, hogy amit létrehoztunk, az eszmei érték is, ami tovább marad és hat, mint a mi életünk. A hivatásunk szépsége abban rejlik, hogy minden egyéni bánatot vagy örömöt befelé kell gyűrni, és mindig mosolyogva, a legjobbat nyújtani az utasoknak.”

Emlékiratai elkészítésén is dolgozott, melynek címe: „A vak sztyuvi visszanéz.”

Egy örökké élő örökség

Gerőfi Sándorné Ibolya neve örökre összeforr a magyar légi közlekedéssel. Az ő élete és munkássága nemcsak a szakma alapjait határozta meg, hanem példaként szolgál a tisztességre, az alázatra és a kiválóságra.

Az Aeropark bejegyzése így zárult róla:„Mennyi mindent adott ez a hivatás, és mennyi mindent adott nekünk Gerőfi Sándorné Ibolya. Példakép volt és marad mindannyiunk számára. Emléke tovább él a magyar légi közlekedés történetében.”

Nyugodjon békében, Ibolya.