Egy milliomos férfi próbára teszi a barátnőjét: meghívja őt egy régi, omladozó házba, és ott kéri meg a kezét, hogy kiderítse, valóban szereti-e őt, vagy csak a pénzét.
András Hegyi (Andrew Hardy) gyermekkorát egy boldogtalan otthonban töltötte. Édesanyja csak a pénz miatt ment hozzá az apjához, és miután András megszületett, úgy érezte, teljesítette kötelességét. András látta apja szomorúságát, és megértette, hogy az apja szerette az anyját, aki azonban kizárólag a luxus és a társadalmi státusz iránt érdeklődött. András megfogadta, hogy soha nem fog olyan embert elvenni, aki csak a vagyonára vágyik. Az ő élete teljesen más lesz.
András Angliában járt egyetemre, majd Ausztráliában végezte el a mesterképzését, ezért amikor visszatért Magyarországra, nem sok kapcsolata volt a helyi közösséggel, kivéve az apját és a nagymamáját. Az édesanyja rég elvált az apjától, újraházasodott, és soha többé nem kereste a fiát. Így András egy új emberként érkezett vissza a városba, és senki sem tudta, hogy ő Hegyi Dániel (Danton Hardy), a híres Hegyi Iparcsoport örökösének fia. Ez így volt jó számára.
– Apa – mondta András az apjának. – Arra gondoltam, mi lenne, ha elkezdenék dolgozni a cégnél?
Dániel nagyon megörült.– Ennek nagyon örülnék! – mondta lelkesen. – Kezdhetnéd például marketing alelnökként...
De András megrázta a fejét.– Nem, apa! Az aljáról akarom kezdeni, és feljebb jutni a saját érdemeim alapján. Nem akarom, hogy bárki tudja, hogy a főnök fia vagyok. Vegyetek fel gyakornokként a marketing osztályra!
Dániel homlokát ráncolta.– Biztos vagy ebben? A fizetés nem valami nagy...
[ ]
András elmosolyodott.– Ez nem gond! Úgyis itthon lakhatok, nem igaz? – Dániel nevetett, és azt mondta, természetesen lakhat.
András vett magának egy szerény, használt autót és olyan ruhákat, amelyek illenek egy gyakornok fizetéséhez. Elkezdett dolgozni a cégnél, és imádta. Sok barátot szerzett a munkatársai között, különösen egy kedves lányt, Katát (Cynthia), aki hamarosan a legjobb barátjává vált.
Egy nap, amikor András kocogni ment, egy kávézó mellett futott el. Egy lány épp kilépett az ajtón, nem nézett maga elé, és nekiszaladt Andrásnak. Az elkerülhetetlen megtörtént: a lány kávéja Andrásra borult.
– Jaj, istenem! – kiáltotta a lány. – Annyira sajnálom!– Semmi gond – mondta András, majd elállt a szava. A lány a leggyönyörűbb nő volt, akit valaha látott.